A Budapesti Gazdasági Főiskolát a magyar felsőoktatás integrálására irányuló oktatáspolitikai elhatározás, illetve az ennek jegyében elfogadott, a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról szóló 1999. évi LII. törvény hozta létre, három jogelőd intézmény - a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, a Külkereskedelmi Főiskola, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola - összevonásával. A jogelőd intézmények a BGF főiskolai karaiként (KVIFK, KKFK, PSZFK) működnek.
A Budapesti Gazdasági Főiskola a magyar felsőoktatási szektor legelismertebb
vezető főiskolai intézménye. Mintegy 20.000 hallgatójával jelentős
szerepet tölt be az oktatási piacon, melyet a képzések iránti hallgatói
kereslet jól jelez. A jogelőd intézmények - a Kereskedelmi, Vendéglátóipari
és Idegenforgalmi Főiskola, a Külkereskedelmi Főiskola, valamint
a Pénzügyi és Számviteli Főiskola (melyek jelenleg a BGF karaiként
működnek) – hagyománya és szellemi potenciálja a 2000. január 1-je
óta működő integrált intézményben fokozottan összeadódott. Ennek
is köszönhető, hogy az itt végző széles látókörű, innovatív készségekkel,
biztos szakmai tudással, valamint szakmaspecifikus idegennyelv-ismerettel
rendelkező, gyakorlati szakemberek iránt a munkaerőpiac jelentős
keresletet támaszt.
A főiskola országos beiskolázású intézmény, mely jelentős mértékben
képez költségtérítéses hallgatókat. Regionális szerepköre Budapesten
kívül a PSZFK Salgótarjáni
Intézetének és Zalaegerszegi Intézetének
tevékenységében nyilvánul meg. A BGF a felnőttképzés révén az életen
át tartó tanulás egyik fontos központjává is vált, továbbá az országos
hálózatban folytatott felsőfokú szakképzés, valamint a távoktatás
segítségével az ország teljes területét lefedi.
(forrás: http://www.bgf.hu )